A blokklánc technológiáról

A blokklánc technológia vitathatatlanul zseniális találmány – egy személy vagy csoport víziója, akit Satoshi Nakamoto néven neveznek. De azóta túllépett a kiagyalóin és most mindenki azt kérdi: mi is az a blokklánc technológia?

A digitális információ elosztásával – másolás helyett -, a blokklánc technológia megteremtette egy új típusú internet feltételeit. Eredetileg a digitális pénzre, a bitcoinra tervezték, de a techközösség újabb és újabb potenciális felhasználási területeket fedez fel.

A bitcoint sokan „digitális aranyként” emlegetik. Jelen pillanatban, a kriptopénz piaci kapitalizációja (beleértve többszáz más kriptopénzt is) közelít a 144 milliárd dollárhoz (2017. szeptember). És a blokkláncok más típusú digitális értéket is teremthetnek. Ahogy az internetet se (vagy az autódnál), úgy a blokklánc működését sem kell alaposan ismerni. Már egy alaptudás is elég ahhoz, hogy felfedezzük miért gondolják sokan forradalmi újításnak. Átfogó blokklánc technológiai bemutatónk közérthető és nem igényel szaktudást.

Egy elosztott adatbázis

Képzeljünk el egy táblázatot, ami több ezer alkalommal lemásolásra kerül világszerte a számítógépes hálózaton. Képzeljük el, hogy ez a hálózat úgy lett tervezve, hogy szabályos időközönként frissíti a hálózatot és van egy generikus tudásod a blokkláncról.

A blokkláncon tárolt információ egy megosztott – és folyamatosan összeegyeztetett – adatbázisként létezik. Így használja a hálózatot, amelynek nyilvánvaló haszna van. A blokklánc nem kerül tárolásra egyetlen helyen se, ami azt jelenti, hogy a nyilvántartás valóban nyilvános és könnyen hitelesíthető. Nincs centralizált verziója az információnak, amelyet egy hekker korrumpálhatna. Milliónyi számítógépen van tárolva szimultán és az adathoz bárki hozzáférhet az interneten keresztül.

Hogy jobban megértsük a Google táblázatkezelővel vont blokklánc analógiát, érdemes elolvasni a következő szösszenetet egy blokklánc specialistától.

Blokklánc, mint Google Dokumentum

A hagyományos módja a dokumentumok megosztásának az, ha küldünk egy Microsoft Word dokumentumot egy fogadó félnek és megkérjük, hogy végezze el a szükséges módosításokat rajta. A probléma ezzel a forgatókönyvvel, hogy várnod kell egy visszaküldött másolatra mielőtt láthatnánk a változtatásokat. És ezért ki vagy zárva a szerkesztési folyamatból, addíg, amig a másik fél nem végez vele. Manapság így működnek az adatbázisok. Két tulajdonos nem tud ugyanazzal a nyilvántartással ugyanabban az időben dolgozni. Ez alapján járnak el a bankok is a pénzügyi egyenlegek és átutalások terén: rövid időre zárolják a hozzáférést (vagy levonnak az egyenlegből) mialatt az utalást végzik, majd frissítik a másik oldalt, majd újra megnyitják (vagy frissítik újra). A Google Dokumentumokkal (vagy Google Táblázatkezelővel) mindkét félnek hozzáférése van ugyanahhoz a dokumentumhoz egyazon időben, ami egyben az egyedüli változatát is jelenti a dokumentumnak és minden körülmények között látható mindkét félnek. Mint egy megosztott főkönyv, de helyette megosztott dokumentum. Az elosztott rész akkor válik fontossá, amikor a megosztás nem egy, de több emberre vonatkozik.

“Képzeljük el mindazt a jogi dokumentumot, amit ilyen módon lehetne felhasználni. Ahelyett, hogy egymás között küldözgetnénk, elvesztve a verzióját egy dokumentumnak, szinkronizálás nélkül más verziókkal, miért ne lehetne minden üzleti dokumentum megosztott? Számos alternatívája a jogi dokumentumoknak lehetne ideális az ilyen típusú munkamegosztásra. Nincs szükséged blokkláncra dokumentumok megosztásához, de a megosztott dokumentumok analógiája erőteljesen érezteti a helyzetet.” – William Mougayar, kockázati tőke tanácsadó, 4x vállalkozó, marketing stratéga és blokktech specialista.

Blokklánc tartóssága és megbízhatósága
A blokklánc olyan mint az internet, amely megbízhatóságra lett kihegyezve. Azzal, hogy megegyező adatblokkokat tárol a hálózaton, a blokkláncot…

1 – …nem felügyeli egyetlen személy sem.
2 – …nincs egyetlen meghibásodási pontja.
A bitcoint 2008-ban találták ki. Azóta a bitcoin blokklánc lényeges megszakítás nélkül működik. (Eddig a pillanatig, bármely bitcoinnal kapcsolatos felmerülő probléma hekkelés vagy rossz irányítás miatt következett be. Más szavakkal, ezek a problémák rossz szándék és emberi hiba miatt lépnek fel, az alapul szolgáló koncepcióban nincs hiba). Az internet önmagában már 30 éve megbízhatóan működik. Ez egy jó előjel a blokklánc technológiára nézve a tervezett fejlesztések tükrében.

“Akármennyire is forradalminak hangzik, a blokklánc valójában egy mechanizmus, amellyel mindenkit az elszámoltathatóság legmagasabb fokára emelünk. Nincs több elfelejtett utalás, emberi vagy gépi hiba vagy átváltás, amely a résztvevő felek beleegyezése nélkül történik. Ezen felül, a legkritikusabb terület, ahol a blokklánc segítségünkre lehet, az a tranzakciók érvényességének biztosítása, még pedig úgy, hogy nem egy fő regiszterben tartja nyilván a tranzakciókat, de egy összekapcsolt és elosztott regiszterek hálózatán, amelynek részegységei egy biztonságos hitelesítési mechanizmuson keresztül van összekötve.” – Ian Khan, TEDx előadó | Író | Technológiai futurista.

Transzparens és megvesztegethetetlen

A blokklánc hálózat működése konszenzuson alapul, amely ezen felül minden tizedik percben leellenőrzi magát. Egyfajta digitális értékek önellenőrző ökoszisztémája, a hálózat összeegyeztet minden egyes tranzakciót, ami a tíz perces időközben történik. Ezen tranzakciók csoportjait nevezik „blokkoknak”. Két fontos tulajdonsága vezethető le ebből:

Átlátható adat kerül fel a hálózat egészére, amelyek minden esetben publikusak.

Megmásíthatatlan, ugyanis bármely apró egységét az adathalmaznak óriási mennyiségű számítási kapacitás felhasználásával lehet megváltoztatni mivel egy apró adat megmásítása is a teljes hálózat felülírását igényli.
Elméletben megmásítható. A gyakorlatban nagyon kicsi az esélye. A bitcoin rendszerének felügyelet alá vonása például egyet jelentene az értékének elpusztításával.

“A blokklánc megoldja a manipuláció problémáját. Amikor ilyenről beszélek Nyugaton, az emberek azt mondják, hogy bíznak a Googleban, Facebookban és a bankjaikban. De a világ többi része nem igazán bízik az ilyen szervezetekben és vállalatokban – Elsősorban Afrikára, Indiára, Kelet-Európára és Oroszországra gondolok. Nem a helyeken van a lényeg, ahol az emberek meggazdagodhatnak. A blokkláncban rejlő lehetőségek ott a legnagyobbak, ahol ez a fokú bizalom még nem érte el a nyugati szintet.” – Vitalik Buterin, az Ethereum kitalálója.

Via bitcoinbazis.hu